Magyarországi Bábszínházak 14. Találkozója

2018. október 3-7.

A Magyarországi Bábszínházak 14. Találkozója 2018. október 3-7-ig kerül megrendezésre, a Nemzeti Kulturális Alap fennállásának 25. évfordulóját ünneplő eseménysorozat részeként.
A rendezvényt Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nyitja meg október 3-án, 10 óra kezdettel.

A részletes program

OKTÓBER 3.SZERDA
10.00 óra   Megnyitó - Ciróka Bábszínház, nagyterem
11.00 óra   BÓBITA BÁBSZÍNHÁZ: LÚDAS MATYI - Ciróka Bábszínház, nagyterem
14.00 óra  BUDAPEST BÁBSZÍNHÁZ: CSOMÓTÜNDÉR - Ciróka Bábszínház, kisterem
14.00 óra   KABÓCA BÁBSZÍNHÁZ: MIÚ ÉS VAU- Ruszt J. Stúdiószínház
16.00 óra  VOJTINA BÁBSZÍNHÁZ: A SÓ- Katona József Színház
18.00 óra   BUDAPEST BÁBSZÍNHÁZ: CSOMÓTÜNDÉR- Ciróka Bábszínház, kisterem
18.00 óra  KABÓCA BÁBSZÍNHÁZ: MIÚ ÉS VAU - Ruszt J. Stúdiószínház
20.30-22.30 SZAKMAI MEGBESZÉLÉS
23.00 óra   TINTALÓ TÁRSULÁS: HORGÁSZNI TILOS - Ciróka bábszínház, nagyterem

OKTÓBER 4.CSÜTÖRTÖK
10.00 óra   NAPSUGÁR BÁBSZÍNHÁZ: A HELYSÉG KALAPÁCSA - Katona József Színház
11.30 óra CSODAMALOM BÁBSZÍNHÁZ: MANÓGYÁR - Ciróka nagyterem
14.30 óra   MÁRKUSZÍNHÁZ:A HŐS MIKLÓS- Ifjúsági Otthon, Színházterem
16.30 óra   OFF program - Meseszínház, Rozsnyó, Csillagokkal táncoló KojOT - Ruszt J. Stúdiószínház
16.30 óra   OFF program - Kovács Domokos, H.A.N.. -  Ciróka Bábszínház, kisterem
18.30 óra   CIRÓKA BÁBSZÍNHÁZ: A LEPKEOROSZLÁN - Ciróka Bábszínház, nagyterem
21.00-23.30 SZAKMAI MEGBESZÉLÉS
24.00 óra   OFF program - SZFE rendező szakos hallgatók bemutatkozása - Ciróka Bábszínház, kisterem
OKTÓBER 5.PÉNTEK
10.00 óra  HARLEKIN BÁBSZÍNHÁZ: TÜNDÉRSZÉP ILONA ÉS ÁRGYÉLUS KIRÁLYFI - Ciróka nagyterem
11.30 óra  ZIRÁNÓ SZÍNHÁZ: ÁGOSTON, AVAGYEGÉR A FELHŐK KÖZÖTT - Ruszt J. Stúdiószínház
11.30 óra   KÖVÉR BÉLA BÁBSZÍNHÁZ: HURKA GYURKA - Ciróka Bábszínház, kisterem
14.30 óra   ZIRÁNÓ SZÍNHÁZ: ÁGOSTON, AVAGYEGÉR A FELHŐK KÖZÖTT - Ruszt J. Stúdiószínház
14.30 óra   KÖVÉR BÉLA BÁBSZÍNHÁZ: HURKA GYURKA - Ciróka Bábszínház, kisterem
16.00 óra   MESEBOLT BÁBSZÍNHÁZ: A CSÁSZÁR ÚJ RUHÁJA - Ciróka Bábszínház, nagyterem
18.30 óra   FABÓK MANCSI BÁBSZÍNHÁZA: A HÁROMÁGÚ FA TÜNDÉRE- Ciróka nagyterem
21.00-23.30 SZAKMAI MEGBESZÉLÉS
24.00 óra   OFF program, SZFE bábszínész hallgatók bemutatkozása - Ciróka Bábszínház, kisterem
OKTÓBER 6.SZOMBAT
10.00 óra   VASKAKAS BÁBSZÍNHÁZ: A HALHATATLANSÁGRA VÁGYÓ KIRÁLYFI - Ciróka nagyterem
11.30 óra   KOLIBRI SZÍNHÁZ: HENGERGŐ - Hírös Agóra, nagyszínpad
11.30 óra   HEPP TRUPP CSALÁDI BÁBSZÍNHÁZ: JANCSI ÉS JULISKA ÉDES ÁLMA - Ruszt J. Stúdiószínház
14.30 óra   OFF program, SZFE bábszínész hallgatók bemutatkozása - Ciróka kisterem (Zártkörű)
14.30 óra   OFF program,Szegény Dzsoni és Árnika, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a veszprémi Kabóca Bábszínház koprodukciója - Ifjúsági Otthon színházterem
16.30 óra   KOLIBRI SZÍNHÁZ: HENGERGŐ - Hírös Agóra, nagyszínpad
16.30 óra   HEPP TRUPP CSALÁDI BÁBSZÍNHÁZ: JANCSI ÉS JULISKA ÉDES ÁLMA - Ruszt J. Stúdiószínház
18.30 óra   GRIFF BÁBSZÍNHÁZ: IDE-ODA - Ciróka Bábszínház, nagyterem
21.00-23.00 SZAKMAI MEGBESZÉLÉS
23.00 óra   Záró percek, majd koncert a Czappa Band zenekarral

TINTALÓ TÁRSULÁS: HORGÁSZNI TILOS

HORGÁSZNI TILOS, NEVETNI SZABAD

Adott egy ember, aki szeretne kicsit kikapcsolódni, és horgászbotja társaságában kellemesen eltölteni egy délutánt. Ehhez egy olyan helyet választ, ahol egy elhagyott világítótornyon kívül más nincs is. Csak egy tábla, amin ez áll: HORGÁSZNI TILOS! De balszerencséjére egy szellem is lakik a toronyban,aki itt kísért. És mindketten mást akarnak. A szellem mindent megtesz azért, hogy a horgász elmenjen végre onnan, ne zavarja „fenséges” magányát, de a horgász viszont szeretne ott kikapcsolódni. Az előbbi próbálja elüldözni az utóbbit, aki viszont erről mit sem sejt. Főhősünk azt hiszi, a balszerencse, mely minden formában megjelenik, azért üldözi, mert a tilosban horgászik. És mindez rengeteg komikus jelenetet eredményez...

Játsszák: Sipos Katalin és Sisak Peti

GRIFF BÁBSZÍNHÁZ: VARÁZSKERT

 GRIFF BÁBSZÍNHÁZ: VARÁZSKERT

 A Bíbor Császár hadseregében szolgálni nem egy leányálom. De mit számít a sok nehézség és nélkülözés Araknak, a hős katonának, ha végül a győztesek között büszkén menetel? Naggyá és erőssé tette a Császár országát, övék a dicsőség! Mégis, mikor végre hazatér, nem ünnepli senki... Szülővárosa romokban hever, az emberek éhes árnyékokká váltak. Ez lenne a győzelem? Hova lett az öröm és a boldogság? Mindent újra kell kezdeni, és ez nem könnyű. De talán sikerül a város romjait újra virágzó kertekké, az emberek szívét boldoggá varázsolni. Türelemmel, szeretettel, együtt...

Képgaléria facebookon

Szereplők
B. Szolnok Ágnes Fekete Ágnes Berta Csongor Ricz Ármin Szilinyi Arnold

Alkotók

író: Veres András
rendező: Boráros Milada
koreográfus: Fejes Kitty
zene: Csernák Zoltán Samu
tervező: Boráros Szilárd
rendezőasszisztens: Fekete Ágnes

HEPP TRUPP: JANCSI ÉS JULISKA ÉDES ÁLMA

JANCSI ÉS JULISKA ÉDES ÁLMA

Sok meséből most itt van egy: 

két testvér az erdőbe megy.

Találnak ott egy szép házat, 

s rajta cukormázat.

Édes álom ez, vagy való?

Mesénkből megtudható,

hogy miért vágyik ily kalandra 

Jancsi és Juliska!

Rövid riport az alkotókkal

Író,rendező:Boráros Milada, Nagy Viktória Éva, Schneider Jankó

Tervező: Boráros Szilárd

Zeneszerző:Takács Dániel

Játsszák:Nagy Viktória Éva, Schneider Jankó

KOLIBRI SZÍNHÁZ: HENGERGŐ

HENGERGŐ

Barátságos mesetérré alakul a Kolibri Színház előcsarnoka a “hengergők”, no meg a legkisebb nézők számára. A “hengergők”, ezek az izgő-mozgó-kukucskáló kukacforma élőlények mindenféle izgalmas kalandba keverednek a mintegy félórás előadás során. Igazi, csecsemőknek szóló játék – kézzel, lábbal, bábbal.

Játsszák: Török Ági, Szívós Károly
Zene: Bornai Szilveszter

VASKAKAS BÁBSZÍNHÁZ: A HALHATATLANSÁGRA VÁGYÓ KIRÁLYFI

A HALHATATLANSÁGRA VÁGYÓ KIRÁLYFI

„Mesélte rég a dajkám,
Hogy át kell menni néhány birodalmon,
És a világ végéig, ha elérek,
Lesz valami szakadék, azon átmegyek,
És a Halhatatlanság egy királylány,
Aki magányos, ott ül egy kastélyban…
Feleségül veszem, és éldegélünk,
Amíg világ a világ!”

riport és részletek

A halhatatlanságra vágyó királyfi leghőbb vágya, hogy felkutassa a Halhatatlanságot, feleségül vegye, és boldogan éljenek, amíg világ a világ, sőt, még azon is túl – örökkön örökké. Csillapíthatatlan halhatatlanságvágya arra sarkallja, hogy egy nap, hátrahagyva az apját, és a rá váró királyságot, útnak induljon, és felkutassa a Halhatatlanságot, a világ végén is túl élő, magányos királylányt. Útja során számos birodalomba eljut, ahol az uralkodók csábító ajánlatokkal kecsegtetik: hol száz, hol kétszáz, máshol pedig ötszáz egészséges és boldog évet ígérnek neki, ha velük marad. A halhatatlanságra vágyó királyfi megingathatatlannak látszik, de vajon tényleg jó-e az, ha az örök élet után vágyakozunk? Nem jobb-e, ha abból rövid és véges életből próbáljuk meg kihozni a legtöbbet, ami itt a Földön adatott nekünk szeretteink körében?

A Vaskakas Bábszínház előadása, melyben a Halál és a Halhatatlanság is hús-vér szereplőkké válnak, többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ, A halhatatlanságra vágyó királyfi című népmesén keresztül, Szálinger Balázs lírai, és egyben humoros szövegének segítségével.

Magyar népmese alapján írta: Szálinger Balázs (József Attila-díjas)
Dramaturg: Nagy Orsolya
Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmez- és bábtervező: Szűcs Edit
A jelmeztervező munkatársa: Kecskés Krisztina
Zeneszerző: Tarr Bernadett
Koreográfus: Fitos Dezső (Harangozó Gyula-díjas)
Rendező: Markó Róbert

Játsszák: Főglein Fruzsina, Horváth Márk, Kocsis Rozi (Blattner Géza-díjas), Markó-Valentyik Anna, Szúkenyik Tamás

FABÓK MANCSI BÁBSZÍNHÁZA: A HÁROMÁGÚ FA TÜNDÉRE

 A HÁROMÁGÚ FA TÜNDÉRE

Sűrű erdő közepében gazból gyütt boszorkány őriz ódon tölgyfába zárott három tündérleányt. Mesénk arról beszél, hogy éretlenke királyi fiú mint szabadítja meg ezeket, mint veszejt el közülük kettőt, s mint szeret meg egyet halálosan. e kettejük boldogságára várni kell türelmesen: hiszen a boszorkányt sem kell félteni! Ámító fondorlatossággal széjjelszakítja az egymásnak teremtetteket, a tündérleányt több ízben elveszejti, s haj, mi kegyetlenségeket nem mível! De hogy a szép, szelíd, erőtlen tündérleány mint kap erőre, s a királyi fiúból mint válik igaz, nyitott szemekkel élő királyi személy, s hogy kettejük szerelme legyőzi-e a sötét fondorlatokat, azt csak azok láthatják, kik megtekintik előadásunkat.

Az előadást megalkották: Fabók Mariann és Keresztes Nagy Árpád

Díszlet, bábok: Mátravölgyi Ákos |
Gapitos mester: Lénárt András
Az előadást megalkották: Fabók Mariann és Keresztes Nagy Árpád

Az előadás audionarrációval, látássérülteknek akadálymentesítve kerül megrendezésre, és érzékenyítő foglalkozással kezdődik az előtérben.

Az előadás után kézműves foglalkozás várja a gyerekeket.

Időtartam: 50 perc

5 éves kortól ajánljuk.

MESEBOLT BÁBSZÍNHÁZ: A CSÁSZÁR ÚJ RUHÁJA

A CSÁSZÁR ÚJ RUHÁJA

Hacukisztán császárának legfontosabb elfoglaltsága, hogy küllemét csinosítsa. Ha nem kap új ruhát, elszomorodik, ha nem dicsérik frizuráját, elkomorodik. Mit neki az államügyek, a miniszterek, ha cipője nem passzol a zoknijához. A császárság legfőbb ünnepén is új ruhában szeretne pompázni, mert már minden korábbi hacukáját megunta. Nincs mese, új ruha kell. Egy soha nem látott szépségű. Messziföldről idegen szabók érkeznek, akik pompázatos ruhakölteményt ígérnek az uralkodónak…

Ajánlott életkor: 6 éves kortól

Andersen meséje nyomán írta Parti Nagy Lajos
Tervező: Árvai György, Szűcs Edit
Zeneszerző: Sáry Bánk
Rendező: Somogyi Tamás
Játssza: Császár Erika, Kovács Bálint, Gelányi Bence mv., Gyurkovics Zsófia, Fritz Attila, Janicsek Péter mv., Rajnoha Milán Norbert mv.

KÖVÉR BÉLA BÁBSZÍNHÁZ: HURKA GYURKA

HURKA GYURKA

Hogy a szegénységet vagy a sötétséget nehezebb legyőzni, tudja a fene. Hősünk Hurka Gyurka se' teketóriázik sokat, hogy a kérdést eldöntse: csak nekivág, hogy mindkettőt legyőzze, és hogy a célját elérje, még a Hétfejű Sárkánytól sem riad vissza. Közben semmi mást nem akar, mint hogy ne csúfolják a neve miatt, és hogy mindig legyen mit ennie. Hurkára vágyik, jó sokra, mer' az a kedvence. Vajon sikerrel jár? Mesénkből kiderül. De annyi biztos, hogy ha valami máshogy nem lehet, akkor az úgy lesz, ahogy annak lennie köll!

író: Benedek Elek Kardos Tünde
rendező: Halasi Dániel
zeneszerző: Monori András
bábos: Balasi Jolán Nikodémusz Hajnalka Rózsa Teodóra Presits Tamás Spergel Anna Szalkai Dénes
tervező: Michac Gábor

ZIRÁNÓ SZÍNHÁZ: ÁGOSTON, AVAGY ...

ÁGOSTON, AVAGY EGÉR A FELHŐK KÖZÖTT

Kalandos történet egy repülő egérről…
Ki ne álmodozott volna már a repülésről? Milyen lehet a felhők között suhanni? Nem könnyű ez a feladat, különösen akkor nem, ha az álmodozó illető egy kisegér. Egér a levegőben! Lehetséges ez egyáltalán? Ha valaki elég kitartó, és nem adja fel az álmait, akkor elrugaszkodhat a földtől, és megpillanthatja fentről a mi kicsi, de csodálatos világunkat.
A bátor kisegér kalandjain sok humorral, szeretettel és bölcsességgel vezet végig a Mesebolt Bábszínház és a Ziránó Színház legújabb, közös előadása.

Pfeifer Zsófia és Varga Péter Róbert

Ajánlott életkor: 4+

Írta: Veres András (Blattner-díjas)

Rendezte: Kovács Géza (Blattner-díjas)

Tervezte és készítette: Grosschmid Erik (Blattner-díjas)

Zenéjét szerezte: Szabó Balázs

Játszók: Pfeifer Zsófia és Varga Péter Róbert

HARLEKIN BÁBSZÍNHÁZ: TÜNDÉRSZÉP ILONA ÉS ÁRGYÉLUS KIRÁLYFI

TÜNDÉRSZÉP ILONA ÉS ÁRGYÉLUS KIRÁLYFI

Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi történetét már sokféleképpen megírták. A tündér és az ifjú királyfi szerelme ősidők óta foglalkoztatja az emberiség képzeletét. Egymásé lehet–e a tündér lány és a földi ember? Nem könnyű ez az út, tele van buktatókkal, kétségbeeséssel, de humorral és szeretettel is. Az igaz szerelemért meg kell küzdeni, mint mindíg, de ha a két fiatal egymásnak teremtődött, akkor semmi sem lehetetlen…

5 perctől beszél az Árgyélusról

A Harlekin Bábszínház új előadása képzőművészetileg is különleges bábok segítségével kelti életre ezt a régi mesét, zenével és sok–sok izgalommal.

 SZEREPLŐK:

TÜNDÉR ILONA Mészáros Pancsa
ÁRGYÉLUS Sóvári Csaba
TÜNDÉRANYA Szűcs Réka
KIRÁLY Zádori Szilárd
FAVÁGÓ, SÖTÉTSÉG KIRÁLYA Szilner Olivér

ÖRDÖGÖK Szűcs Réka, Zádori Szilárd, Szilner Olivér

Díszlettervező: Grosschmid Erik
Bábtervező és készítő: Grosschmid Erik
Író: Gimesi Dóra
Zeneszerző: Takács Dániel
Asszisztens, ügyelő: Soó Gyöngyvér

Rendező: Veres András

Ajánlott életkor: 6 éves kortól

CIRÓKA BÁBSZÍNHÁZ: A LEPKEOROSZLÁN

A LEPKEOROSZLÁN

Sokféle élet létezik: sokféle gyerekkor, sokféle barátság. Bertie például Dél-Afrikában tölti a gyerekkorát, egy zárt farmon, a szavanna kellős közepén. A farm kerítésén túl csak úgy nyüzsögnek a leopárdok, foltos hiénák, cerkófmajmok, zsiráfok és elefántok: mintha Bertie egy állatkertben élne- csakhogy ebben az esetben ő van bezárva...
Szülei féltik, ezért nem mehet ki a farmról, odahaza viszont nincs kivel játszania. Bertie egyetlen öröme, hogy a házuk mellett álló fáról nézheti a szavanna életét. Egy nap megpillant egy fehér oroszlánkölyköt, és ez - ahogy az ember életében minden jelentős barátság - egy csapásra megváltoztatja az életét...

Az előadást 5 éves kortól ajánljuk!

 
Dramaturg: Dobák Lívia
tervező: Mátravölgyi Ákos
zene: Monori András
Koreográfus: Gyevi-Bíró Eszter
Rendezte: Vidovszky György

Játsszák: Bárnai Péter m.v., Dénes Emőke m.v., Ivanics Tamás, Krucsó Júlia Rita

MÁRKUSZÍNHÁZ: A HŐS MIKLÓS

A Hős Miklós

Eposz a bábszínpadon gyerekeknek, felnőtteknek.

Megszületni és hősnek lenni nem egyszerű e földi közegben. Még az istenek szférájában is ezer botlás, veszély, szeszély, hát még az emberi lélek számára mennyi kihívás, lehetőség, győzelem vagy veszteség. A kalandos földi létre most magyar hős születik: a szájhagyományban, krónikákban, freskókon megrajzolt, s irodalmi művekben újraélesztett, legenda övezte, testében-lelkében is erős: Toldi Miklós.

Báb és Díszletterv: Boráros Szilárd
Dramaturg: Khaled-Abdo Szaida
Zenéjét szerzette: Kovács Márton és Pilári Áron

Rendezte és a játékot kitalálta: Vajda Zsuzsanna
A rendező asszisztense: Pilári Lili Eszter
Angyali ruhában játsszák: Vajda Zsuzsanna és Pilári Gábor
Dobokon közreműködik: Pilári Áron

CSODAMALOM BÁBSZÍNHÁZ: MANÓGYÁR

MINDENKINEK VANNAK MANÓI
avagy A MANÓGYÁR

Murmura néninél mindig minden tiszta volt, és rendes, sehol egy gyűrött terítő, sehol egy csálé szőnyeg. Nála aztán nem volt helye csorba nippeknek, féllábú ólomkatonáknak, repedt kínai porcelánnak! Bizony nem! Csakhogy minden szobában vannak rejtett zugok... Vajon mi lapul a szekrény mögött? Mi lehet az ágy alatt, a sarokban, az ajtó mögött? Ki motoszkál a sötétben?! Zsuzsikának nincs könnyű dolga, hiszen nagyon hosszú a délután egyedül, Anyura várva. Főleg annak, aki mindentől fél: a tűztől, a víztől, a sötéttől, a kutyáktól, a sárkányoktól, a boszorkányoktól, a műanyag babáktól. És persze a manóktól.
De kik vagy mik is azok a manók? Létezik-e a Manógyár? Vajon tényleg félni kell a Mumustól?
 Mindenre fény derül a Mindenkinek vannak manói című előadásban!

Lázár Ervin A zöld lific és A manógyár című meséi és Nagy Petra ötletei alapján írta: Pallai Mara

dramaturg: Pallai Mara
rendezőasszisztens: Erdős Teréz
látvány: Michac Gábor
mozgás: Kovács Domokos
zene: Rab Viki
rendező: Tengely Gábor (Blattner-díjas)

játsszák:

Hajdu Imelda
Heiszmann Ildikó
Juhász Judit
Tóth Fanni
György Zoltán Dávid m.v.
Károlyi Szabolcs
Klim Zsolt

NAPSUGÁR BÁBSZÍNHÁZ: A HELYSÉG KALAPÁCSA

A HELYSÉG KALAPÁCSA

Az elsősorban humora és iróniája miatt kedvelt A helység kalapácsa című vígeposzt 1844-ben írta meg Petőfi. Akkor nem lett különösebben népszerű a kor elsőszámú és legkedveltebb műfaját, az eposzt gúnyoló alkotás.  Azóta már kötelező tananyag és érettségi tétel is lett.
A Békéscsabai Napsugár Bábszínház „interaktív tárlatvezetése” vagy ha úgy jobban tetszik „rendhagyó irodalomórája” arra vállalkozik, hogy megmutassa kicsiknek és nagyoknak, hogy Petőfi még a mai kor gyermekének is tud mondani valamit.
Az előadást Béres László rendezte, aki nem először dolgozik már a Napsugárban. Mindig különleges, érdekes előadásokat készít, most azonban saját bevallása szerint is érdekes kísérletbe fogott. Petőfi Sándor művét Tasnádi – Sáhy Péter alkalmazta színpadra, a zenei betéteket Cári Tibor készítette. A darab tervezője, Bodnár Enikő, koreográfusa Dávid Péter.
Az előadás az emberméretű bábok – vagy ha úgy tetszik múzeumi kiállítási babák – és a színészi játék kettőse, vagyis színház és bábszínház születik egyszerre. A kerettörténet tovább erősíti a műfaji paródiát.
Az események két szálon futnak. Egyrészről láthatjuk magát a humorban bővelkedő „hőskölteményt”. Ezt öleli körbe, szövi át a darabot eljátszó múzeumi dolgozók viszonyrendszere, konfliktusaik, viszonyaik.
Az előadás kiválóan illeszkedik a mai kornak megfelelő interaktív pedagógiai foglalkozások Y és Z generációt is megszólító stílusába, így a kötelező olvasmány élményszerű feldolgozását adja, nem csak azoknak, akik éppen most foglalkoznak a darabbal az irodalomórákon.

6 éves kortól ajánlott!

Petőfi művét színpadra alkalmazta: Tasnádi – Sáhy Péter
Zeneszerző: Cári Tibor
Koreográfus: Dávid Péter
Tervező: Bodnár Enikő
Rendező: Béres László
Játsszák: Gyarmati Éva, Soós Emőke, Balázs Csongor, Biró Gyula, Czumbil Örs, Lovas Gábor
Zenészek: Pribojszki Ferenc, Schäfer Szilveszter

VOJTINA BÁBSZÍNHÁZ: A SÓ

A SÓ

ízelítő az előadásból

Bámulatos Balabán, a hiú király felteszi lányainak a kérdést: mennyire szeretik őt? A két idősebb lány vége nincs hízelkedésbe kezd – a legkisebb lány válasza azonban egyszerű: úgy szereti édesapját, mint az emberek a sót. Ez az egyszerű válasz azonban vérig sérti a királyt: haragjában elűzi birodalmából legkisebb gyermekét, aki beáll segédszakácsnak a szomszéd király udvarába...

Író:
Kolozsi Angéla

Dramaturg:
Dobák Lívia

Tervező: 
Mátravölgyi Ákos

Zeneszerző: 
Czapp Ferenc

Koreográfus: 
Barta Dóra

Rendező: 
Kuthy Ágnes

Rendezőasszisztens: 
Nagy Mónika
Szabó Magdolna

Fény: 
Ágh András
Barta Zoltán

Hang: 
Baditz Dávid
Czapp Ferenc
Papp László

Műhelymunkák: 
Kissné Kati
Nádasiné Szegedi Éva
Borsos család

Játsszák: 
Baditz Dávid
Fekete Gréta/Nagy Mónika
Hajdú Péter
Kiss Gergely Máté m.v.
Nagy Viktória Éva
Reschofsky György
Telenkó-Oláh Tímea

Muzsikusok: 
Czapp Ferenc
Györgyfi Zsolt
Bócz István
Molnár Endre
Papp László

KABÓCA BÁBSZÍNHÁZ: MIÚ ÉS VAU

MIÚ ÉS VAU

Az énekverseny epizód

Miú macska, Vau pedig kutya. Barátok. A legjobb barátok az egész világon.
A legjobb barátok szinte mindent együtt csinálnak. Biciklivel átkerekeznek a Hold ezüsthídján. Máskor bolhapiacot rendeznek. Előfordul, hogy míg az egyikük énekversenyen indul – addig a másik ugyanezen a versenyen zsűrielnök lesz. A legjobb barátok jó vesztesek – és néha rossz győztesek… A legjobb barátok tudják egymásról, hogy a másik nem tökéletes – de ezt cseppet sem bánják. A legjobb barátokkal lehet a legnagyobbakat veszekedni. A legjobb barátokkal mindent elölről lehet kezdeni.
Timo Parvela legemberibb állattörténeteiből kilenc, egyszerűségében is bonyolult mesét állítottunk bábszínpadra. Az előadást 3 éves kortól ajánljuk – nem csak gyerekeknek.

Timo Parvela meséi nyomán
Játsszák: Benkő Zsuzsanna és György Zoltán Dávid m.v.
Timo Parvela meséi alapján írta: Markó Róbert
Tervező: Rumi Zsófia és Sipos Katalin
Zene: Laun László
Rendező: Kolozsi Angéla

BUDAPEST BÁBSZÍNHÁZ: CSOMÓTÜNDÉR

CSOMÓTÜNDÉR

Részlet a darabból

A csomótündér már évszázadok óta köti egymáshoz a szerelmespárokat, amikor egy nap végzetes hibát követ el: egy össze nem illő pár, Menyus királyfi és Panni királylány cipőfűzőjét gabalyítja össze. A királyfi és a királylány mindent megtesznek, hogy boldogan éljenek, amíg meg nem halnak, de folyton hasra esnek a cipőfűzőjükben. Kisfiuk, ifjabb Menyus pedig egyre szomorúbban és kétségbeesettebben hallgatja szülei állandó veszekedését... Mit tehet ilyenkor a csomótündér? El lehet-e vágni a tévedésből kötött csomót? Az előadás a gyerekek számára átélhetően, a mese nyelvén beszél olyan helyzetekről, mint a válás vagy a mozaikcsaládok létrejötte.

Ellinger Edina Csomótündérről

Az író az előadásról

Író: Gimesi Dóra
Dramaturg: Pallai Mara
Látványtervező: Michac Gábor
Foglalkozásvezető: Végvári Viktória
Zenei szerkesztő: Tihanyi Attila
Rendező: Tengely Gábor

Szereplők:
Ellinger Edina

BÓBITA BÁBSZÍNHÁZ: LÚDAS MATYI

LÚDAS MATYI

A Bábszínházak Találkozóján bemutatott előadás részletei

A zsarnokságot, a pöffeszkedést meg a hatalmaskodást nem állhatja senki. De igen kevesen mernek szembeszállni a zsarnoksággal, a pöffeszkedéssel meg hatalmaskodással. Pláne annyira kérlelhetetlenül és megingathatatlanul, mint Lúdas Matyi! A szegény libapásztorfiú történetén keresztül gondolkozhatunk arról, szabad-e bűnbeesnünk a jó cél érdekében, jogos-e az egyszeres vétekért a háromszoros büntetés. Meg arról, mihez kezdünk a hatalommal, ha hozzánk kerül.
Hogyan nem leszünk például zsarnokok, pöffeszkedők meg hatalmaskodók.
Mert a zsarnokságot, a pöffeszkedést meg a hatalmaskodást, ugye, nem állhatja senki…

Csak mert így szoktuk? Boráros Szilárd tervezővel és Markó Róbert rendezővel

Fazekas Mihály műve alapján írta: Szálinger Balázs (József Attila-díjas)
Dramaturg: Kocsis Rozi (Blattner Géza-díjas)
Tervező: Boráros Szilárd
Zeneszerző: Rab Viki
Koreográfus: Fitos Dezső (Harangozó Gyula-díjas)
Rendező: Markó Róbert
Játsszák: Czéh Dániel, Kalocsányi Gábor, Matta Lóránt, Illés Ilona, Balog Zita Mária

http://pecsiriport.hu/kultura/szinhaz/6252-ludas-matyi-amikor-a-ketto-tobb-mint-a-harom.html